Narukami no sukoshi toyomite           Mennydörgés távoli zaja Sashi komori                                    felhős ég Ame mo furanu ka?                          talán eső jöve? kimi wo todomemu                           ha így velem maradsz? Narukami no sukoshi toyomite          Mennydörgés…

Pillám mögött rejtőzködik,haja szála hajamba száll,keze kezemet idézi,szemszíne is enyém talán,beleolvad árnyékomba,kő akár az égi lombba.Szemét folyton rajtam tartja,álmot látnom el nem enged,képzetének fénylő partjamentén fölszárad a tenger;mosolyt csal rám és könnyeket,szótlan, könnyű…

Barátom, ki azt mondod, ismersz engem,nézd meg szobámat: nincsenek benne díszek,miket magam választottam; nyisd szekrényemet:benn semmi jellemzőt sem találsz. Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom,de engem egyik sem ismer. Ócska hangszeremrég megszokta kezem dombját-völgyét,de ő sem tud mesélni…