Pillám mögött rejtőzködik,
haja szála hajamba száll,
keze kezemet idézi,
szemszíne is enyém talán,
beleolvad árnyékomba,
kő akár az égi lombba.

Szemét folyton rajtam tartja,
álmot látnom el nem enged,
képzetének fénylő partja
mentén fölszárad a tenger;
mosolyt csal rám és könnyeket,
szótlan, könnyű beszédeket.

Harcos Gergely fordítása